MVSTORY Podcast 3. adás - Szavatosság, jótállás, garancia

Nézd meg adásunkat!

Hallgass bele:

Mi a különbség a szavatosság, jótállás és garancia között? – Fogyasztóvédelmi tippek vásárláshoz

Az MVSTORY podcast aktuális adásában fogyasztóvédelmi kérdésekkel foglalkoztunk, ez az a téma ami mindenkit érint, aki vásárolt már online vagy fizikai boltban. Pappné Berki Bea, az MVStore szavatossági ügyintézője és Petrik Sándor, a Dél-Alföldi Regionális Fogyasztóvédelmi Egyesület elnöke osztotta meg tapasztalatait és szakértői tanácsait. Az alábbi cikkben összefoglaljuk, amit a legfontosabb fogyasztóvédelmi fogalmakról – mint a szavatosság, jótállás és garancia – érdemes tudni, és segítünk eligazodni a jogszabályi háttér útvesztőjében.

Ki minősül fogyasztónak, és milyen jogai vannak?

A beszélgetés elején Sándor segített tisztázni, hogy ki minősül fogyasztónak: alapvetően minden természetes személy, aki gazdasági tevékenységén kívül vásárol terméket vagy vesz igénybe szolgáltatást.

Fontos különbséget tenni a fogyasztói és a vállalkozások közötti szerződések között, hiszen a fogyasztókat speciális jogszabályok védik, amelyek cégek közötti ügyletekre már nem vonatkoznak.

Ha például egy vállalkozásként vagy cégként vásárló ügyfélről van szó, ott már csak a polgári törvénykönyv nyújt védelmet, nem pedig a fogyasztóvédelmi törvények.

Szavatosság, jótállás, garancia – hogyan különböztessük meg őket?

A szavatosság, a jótállás és a garancia fogalmai gyakran összemosódnak és nehezen követhetőek, pedig fontos, hogy tisztában legyünk a különbségekkel. A szavatosság a polgári törvénykönyv által szabályozott jogintézmény, amely a hibás teljesítést szabályozza. Ez azt jelenti, hogy ha egy fogyasztói szerződés keretében vásárolt termék nem megfelelő minőségű, akkor a vásárló jogosult lehet szavatossági igényt érvényesíteni. A szavatosság keretében az eladónak kell bizonyítania, hogy a termék az eladás pillanatában megfelelt a minőségi követelményeknek.

Ezzel szemben a jótállás, amelyet gyakran garanciának is neveznek, egy magasabb szintű védelmet nyújt. A kötelező jótállás csak a fogyasztókat illeti meg, és egy külön jogszabály határozza meg, mely termékek tartoznak ide.

A jótállás időtartama attól függ, hogy mennyibe kerül a termék: 10 000 forint feletti termékekre egy év, 250 000 forint felettiekre pedig három év jótállás érvényes.

Fontos kiemelni, hogy ez kizárólag a természetes személyekre és magán felhasználókra vonatkozik.

A garancia fogalma Magyarországon nincs jogilag definiálva, ezt általában az önkéntes jótállás kifejezéssel azonosítjuk. Ezek a gyártók vagy forgalmazók által vállalt extra szolgáltatások, amelyek eltérhetnek a kötelező jótállás szabályaitól. Az önkéntes jótállásnál a gyártó és a forgalmazó saját feltételeket szabhat, és ezek gyakran bonyolultabb szerződési pontokat is tartalmazhatnak.

Hogyan zajlik a szavatossági ügyintézés?

Bea, az MVStore szavatossági ügyintézője elmagyarázta, hogy a szavatossági ügyintézés menete függ attól, hogy a vásárlás online vagy fizikai boltban történt-e. Online vásárlás esetén a folyamat egy online nyomtatvány kitöltésével indul, amely a panasz bejelentése egyben és ahol a vásárlók feltölthetik a termék fényképét és leírhatják a problémát. Ezt követően a szavatossági ügyintézők felveszik a kapcsolatot a vásárlóval és a gyártóval, hogy a leghatékonyabb megoldást találják meg.

Ha a vásárlás fizikai üzletben történt, a szavatossági ügyintézés személyesen zajlik.

A fogyasztói kifogást jegyzőkönyvben rögzítik, amelynek tartalma jogszabályban rögzített. Bea szerint az MVStore megengedőbb politikát követ az ügyfelek irányába, mint a törvényi előírások, mert a vásárlói elégedettségre is igyekeznek figyelni.

Az általános szerződési feltételek fontossága – ne csak kipipáljuk ezt a pontot!

A beszélgetés során szó esett az általános szerződési feltételekről (ÁSZF) is, amelyek a webáruházak működésének alapját képezik. Sokan hajlamosak gyorsan kipipálni, hogy elolvasták, de valójában nem veszik a fáradságot, hogy tényleg végigmenjenek a részleteken. Sándor hangsúlyozta, hogy ezek az általános tájékoztatások segíthetnek a fogyasztóknak a későbbi igényérvényesítésekben, illetve meghatározzák, hogy a webáruház milyen feltételekkel működik.

Különösen fontos az ÁSZF részleteinek ismerete, ha külföldi webáruházakból vásárolunk, hiszen a visszaküldési költségek és a feltételek eltérhetnek a magyar jogszabályoktól.

Egy külföldi webáruház esetében előfordulhat, hogy a visszaküldési díj többszöröse a vásárlás értékének, amit a fogyasztónak kell állnia. Ezért kiemelten fontos tájékozódni, és megérteni, hogy mire vállalunk kötelezettséget a vásárlás során.

A példák között említették a méretcsere biztosításának lehetőségét, ez is az általános szerződési feltételek között szerepel. Amennyiben nem a megfelelő méretet választotta ki a vásárló, és csak a felpróbálás erejéig használta a terméket, azt méretcserére vissza lehet küldeni. Ebben az esetben a vállalkozások az ÁSZF-jüket figyelembe véve járnak el. Az MVStore-nál a méretcserével érintett terméket a vásárló a saját költségén juttatja vissza, és azt követően a megfelelő méretet már postaköltség mentesen küldik el újra a vásárlónak.

Az online vásárlás során problémát okozhat, hogy nincs lehetőség a vásárlás előtt a termékek kipróbálására vagy felpróbálására. A jogszabály úgy védi a fogyasztókat, hogy a termék kézhezvételétől számított 14 napon belül indoklás nélkül elállhatnak a vásárlástól. Ebben az esetben a vásárló a saját költségén juttatja vissza a terméket és a forgalmazó köteles a termék árát és a rendelés kiszállításával együtt megfizetett szállítási költséget visszafizetni.

Felmerül a kérdés, mit jelent a kipróbálás, felpróbálás. A” felpróbálás erejéig” azt jelenti, hogy egyáltalán nem használt a lábbeli, vagy a ruházat, tehát ebbe nem fér bele az, ha már például egy napot dolgozott benne a vásárló. Sándor azt a példát hozta fel, hogy ha egy alkalmi cipőt megvásárol valaki, elmegy benne egy rendezvényre, de utána nem szeretné tovább viselni, akkor a vállalkozás már nem köteles azt visszavenni, hiszen az elállás csak a nem használt termékekre vonatkozik.

Probléma esetén: Hogyan keressünk megoldást?

Ha egy termékkel kapcsolatban probléma merül fel, az első lépés mindig legyen az, hogy a vállalkozással próbáljuk meg rendezni az ügyet. A vállalkozás köteles válaszolni a fogyasztói megkeresésekre, és ha elutasítják a fogyasztói igényt, akkor meg kell azt indokolniuk, illetve tájékoztatniuk kell a vásárlót a további jogorvoslati lehetőségekről. Ha a probléma nem oldódik meg, a következő lépés a békéltető testületek igénybevétele lehet, amelyek ingyenesen segítenek a viták rendezésében.

Ez az alternatív vitarendezési lehetőség elősegítheti, hogy a vállalkozás és a fogyasztó között egy kölcsönösen elfogadható megoldást találjanak, és elkerüljék a hosszadalmas jogi eljárásokat. A békéltető testületek 2024-től már régiós központokban működnek, és céljuk, hogy mindkét fél számára megfelelő megállapodást hozzanak létre.

Tájékozódj, mielőtt vásárolsz!

A podcast végén Bea kiemelte, hogy a legfontosabb tanács, amit a vásárlóknak adhatunk, hogy mindig tájékozódjanak a vásárlás előtt. Az ÁSZF, a gyakran ismételt kérdések és a termék részletes leírása mind-mind olyan források, amelyek segítenek abban, hogy tudatos döntést hozzunk, és később elkerüljük a problémákat. Ha kérdéseink vannak, ne habozzunk segítséget kérni az ügyfélszolgálattól, mert a megfelelő tájékoztatás az első lépés a problémamentes vásárláshoz.