MVSTORY Podcast 19. adás – Látásvédelem a munkában
A szemünk az egyik legértékesebb érzékszervünk – az érzékelésünk mintegy 80%-át teszi ki. Az MVSTORY egyik adásában Prágai András optometrista, látszerész mesterrel, a szegedi Prágai Látszerészet vezetőjével beszélgettünk arról, hogyan vigyázhatunk a látásunkra, milyen veszélyek leselkednek ránk a mindennapokban, és miért kulcsfontosságú a védőszemüveg használata otthoni és munkahelyi környezetben egyaránt.
Nézd meg adásunkat!
Hallgass bele:
A szemünk az egyik legértékesebb érzékszervünk – az érzékelésünk mintegy 80%-át teszi ki. Az MVSTORY legújabb adásában Prágai András optometristával, a szegedi Prágai Látszerészet vezetőjével beszélgettünk arról, hogyan vigyázhatunk a látásunkra, milyen veszélyek leselkednek ránk a mindennapokban, és miért kulcsfontosságú a védőszemüveg használata otthoni és munkahelyi környezetben egyaránt.
Optometrista vagy optikus – mi a különbség?
András elmagyarázta, hogy míg az optometrista fő feladata a látásvizsgálat és a dioptria meghatározása, addig az optikus a szemüveg elkészítéséért, lencsék és keretek illesztéséért felel. A két szakma szorosan együttműködik, és az optometristák sokszor a szemész szakorvossal is közösen vizsgálják, gyógyítják a pácienseket.
Mikor menjünk szemvizsgálatra?
A hivatalos ajánlás szerint kétévente érdemes ellenőriztetni a látásunkat, panasz esetén azonban azonnal szakemberhez kell fordulni, ha például az egyik vagy akár mindkét szemen hirtelen jelentkező látásromlást tapasztalunk.
Az internetnek hála pedig találhatunk különböző önellenőrző teszteket, amik segítségével próbára tehetjük a közeli és a távoli látásunkat egyaránt.
Milyen sérülések fenyegethetik a szemet?
Az ipari munkák és a barkácsolás során sokféle sérülés érhet minket ha nem vigyázunk eléggé. Ilyenek a repülő fémszilánkok, szikrák, faágak vagy akár vakolat darabok.
A fémrészecskék különösen veszélyesek, mivel a szaruhártyában maradva elkezdődhet a rozsdásodásuk, amik elszíneződést okozhatnak a szaruhártyán.
Bármilyen meglepő vagy nehezen hihető elsőre, a rozsdásodás valós fenyegetés lehet nem megfelelő vagy elmaradt orvosi kezelés hiányában. Hegesztés közben pedig nemcsak a szikrák, hanem a túl erős fény is gyulladást okozhat, tehát nem is feltétlenül szükséges a fizikai behatás, a szem nem megfelelő védelme komoly következményeket vonhat maga után.
Hogyan válasszunk védőszemüveget?
A jó védőszemüveg kényelmesen illeszkedik, nem csúszkál, és lehetőség szerint állítható szárral rendelkezik. Emellett a megfelelő oldalsó és felső védelem is biztosítva van általa, és fontos, hogy a párásodás se okozzon gondot. Egyes munkakörülmények megkövetelik, hogy egy védőszemüveg ne csak fizikai, hanem kémiai anyagok, például vegyszerek ellen is képes legyen megvédeni a viselőjét. Léteznek dioptriás védőszemüvegek is, amelyeket a Prágai Látszerészet is kínál a vásárlóknak. Ezek a szemüvegek polikarbonátból készülnek olyan módon, hogy a plexilemez mögé egy klippet raknak és abba csiszolják bele a dioptriás lencsét, ha a vásárló hozza a receptjét, amelyre a szükséges dioptriát írták.
Fontos a helyes tisztítás is: langyos vízzel , akár kevés mosogatószerrel érdemes zsírtalanítanunk a lencsét. Ha az üveg már karcos vagy sérült, a szakértő javaslata az, hogy ne hordjuk tovább, hanem mihamarabb készíttessünk, vagy szerezzünk be újat a balesetek elkerülése végett.
Ezen túl védőszemüveg és védőszemüveg között is van különbség, így a kiválasztási szempontok között a munka típusa is fontos. Az építőiparban és faiparban például elengedhetetlen a mechanikai hatások elleni védelem, így ezekhez a munkaterületelkhez a zárt oldalvédelemmel rendelkező szemüvegek a legbiztonságosabbak. Fémmegmunkálásnál a forró szikrák miatt ütés- és hőálló lencsékre van szükség, hegesztésnél pedig a speciális sötétítő lencsék és hegesztő pajzsok nyújtanak megfelelő fényvédelmet. Laborokban és vegyi anyagokkal dolgozva a teljesen zárt kialakítású szemüvegek biztosítanak védelmet a fröccsenések és a kémiai anyagok ellen. Az irodai környezetben pedig a kékfényszűrős modellek segítenek a szemfáradtság megelőzésében.
Szemfáradtság és kékfény
Az irodai munkát végzők körében gyakori panasz a száraz, fáradt szem. Az emberi szem átlagosan 22–24 alkalommal pislog percenként, a monitor előtt ez a szám a felére csökken, ami pedig szemszárazságot okozhat – erre megoldást nyújthat egy patikában kapható tartósítószermentes műkönny. Emellett egyre többen próbálják ki a kékfényszűrős lencséket is, amelyek mérsékelhetik a digitális szemterhelést, és az sem mindegy, hogy milyen szögből és mennyi ideig nézzük a monitort.
A szakember javaslata szerint érdemes kékfényszűrős szemüveget – akár dioptria mentes változatban – hordani a különböző képernyők nézése közben, hogy ezzel is minimalizáljuk a kékfény sugárzásából adódó elváltozásokat a szemünkben. Továbbá az adásban arról is szó esett, hogyha valaki sokat ül irodában, monitoron előtt, az úgy állítsa be a képernyőt, hogy lefelé tekintsen rá. Az a legjobb hogyha a szemünkkel egy vonalban van a monitor a teteje ugyanis az emberi szem ha előre felé néz, akkor is inkább körülbelül 10°-kal lejjebb érzékel és nem tökéletes vízszintes vonalban. Ez a monitor elhelyezés a nyak és a szem ergonómiai szempontjából is előnyös, valamint az óránként tartott pihenő is nagyban segíthet kímélni a szemünket. Ilyenkor fontos, hogy minél távolabbra nézzünk, mert a szemünk izmai akkor pihennek, ha messzebbre fókuszálunk.
Vezetés és éleslátás
Vezetés közben az éleslátás alapvető biztonsági feltétel, különösen azok számára, akik hivatásos sofőrként töltik a napjuk nagy részét az utakon. Akiknek szemüvegre vagy kontaktlencsére van szükségük, tudják, hogy ez a jogosítványukban is szerepel. A közúti ellenőrzéseknél ezt is figyelembe veszik, és ha kiderül, hogy a vezető nem viseli a számára előírt korrekciós eszközt, akkor az illető büntetésre is számíthat. Ezért kötelező mindig egy tartalék szemüveget tartani az autóban, hogy egy váratlan szemüvegtörés, karcolás vagy kontaktlencse-probléma se okozzon gondot. Ugyanilyen fontos a rendszeres látásellenőrzés is, hiszen csak így biztosítható, hogy a szemüveg vagy kontaktlencse valóban a megfelelő dioptriát nyújtja, így hosszú távon is biztonságosan vezethetünk.
Napszemüveg: nem mindegy, mit viselünk
A gyenge minőségű napszemüvegek sötétítik ugyan a képet, de nem szűrik megfelelően az UV-sugarakat – így többet ártanak, mint használnak. Manapság akár 3000-4000 Ft-ért is vehetünk olyan UV-védelemmel rendelkező szemüveget, ami segíthet a mindennapokban kímélni a szemünket a káros sugárzástól. Az, hogy egy szemüveg rendelkezik-e ezzel a védelemmel, abban érdemes egy szakember segítségét kérni, hogy biztosan a megfelelő napszemüveget válasszuk. Ugyanakkor érdemes lehet egy kicsivel többet rászánni egy minőségi, UV-380-as vagy UV-400-as napszemüvegre, amely valóban megfelelően védi a szemet.
A szem védelme nem csupán a munkavédelem, hanem a mindennapi egészségmegőrzés része. Legyen szó barkácsolásról, ipari munkáról vagy irodai feladatokról, a megfelelő védőszemüveg kiválasztása hosszú távon óvhat meg bennünket a komoly sérülésektől és panaszoktól. Ahogy Prágai András hangsúlyozta: “Ne a szemüvegen spóroljunk, hiszen úgy tudunk pénzt keresni hogy ha látjuk azt, hogy mi csinálunk.”