Munkavédelmi kesztyű kiválasztási szempontok

A hideg beköszöntével mindannyian elővettük a vastagabb ruhadarabjainkat. Előkerültek, a pulóverek, a sálak, sapkák és a kesztyűk is. Utóbbi viszont nem csak a zord idő eljövetelekor lehet fontos eszköz, hanem a mindennapi munkavégzésben is. Több korábbi cikkünkben beszéltünk már a réteges öltözködés, a téli kabátok és a téli bakancsok kiválasztási szempontjairól és ismertető jegyeiről, most pedig elhoztuk nektek a különböző kesztyűk szabványait, anyagait és ajánlott használati területeit.

A kezünk az, amivel először kapcsolatba kerülünk a világgal, hiszen ezzel fogunk, emelünk, szerelünk, irányítunk. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy megfelelő védelemmel lássuk el, hiszen egy apró sérülés is komoly következményekkel járhat a munkában. A megfelelő kesztyű kiválasztása segít megelőzni a sérüléseket, növeli a teljesítményt, és hozzájárul a hosszú távú egészségmegőrzéshez. A munkavédelmi kesztyű nem csupán kiegészítő, hanem a biztonságos és hatékony munkavégzés alapja. Fontos tudni, hogy a saját munkakörnyezetünk milyen típusú védőkesztyűt igényel, hiszen más kerül egy szerelő, egy vegyi anyagokkal dolgozó laboráns vagy egy hidegraktáros munkás kezére. A munkahelyi sajátosságok miatt ezek a munkakörök egészen más követelményeknek megfelelő kesztyűt igényelnek, emiatt is hoztak létre több különböző kivitelezésű, anyagú és védelmi funkciókkal ellátott típust.

Védőkesztyű szabványok és jelentésük

Az alábbiakban a legfontosabb európai szabványokat gyűjtöttük nektek össze, amelyek széles választékát megtaláljátok a webshopunkban, így ha új kesztyű vétele előtt állsz, a cikk elolvasás után érdemes lehet a munkavédelmi kesztyű kategóriában is szétnézned. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül összegyűjtöttük a legfontosabb, kockázatalapú szabványokat és azok jellemzőit.

EN ISO 21420 (a korábbi EN 420)

A 2020-ban megjelent EN ISO 21420 az EN 420 szabványt vizsgálta felül. Mint minden szabványváltozásnál, itt is volt egy átmeneti időszak, most már azonban az EN ISO 21420:2020 az érvényes alapkövetelmény, és mivel ISO szabvány lett, így nemzetközileg is elfogadottabbá vált.

Ez a szabvány az összes védőkesztyűre vonatkozó alapkövetelményt határozza meg. Többek között rögzíti a kesztyűk ártalmatlanságára, kényelmére, méretére és kialakítására vonatkozó előírásokat, valamint azt is, hogyan kell feltüntetni rajtuk a jelöléseket, piktogramokat és a teljesítményszinteket.Lényegében ez biztosítja, hogy a kesztyű ne csak védjen, hanem kényelmesen használható legyen a mindennapi munkában. Ennek érdekében meghatározza a:

• Megfelelő pH értéket (3,5 < pH < 9,5 tartomány)
• Az anyagban használt káros vegyi anyagok korlátozását (pl. króm, nikkel, dimetil-formamid)
• A kesztyűk méretezését (4-13 méret, valamint előírja a kesztyű minimális hosszát)
• Az ügyességet, azaz a kézre való illeszkedést a finommotorikus mozgás miatt (Teljesítményszint 1-től 5-ig)
• Légáteresztést
• A további jellemzőket, pl. elektrosztatikus tulajdonságok
• A kötelező jelöléseket (piktogramok)
• A gyártó által biztosított információkat

A szabvány maga kifejezetten komplex és hosszú, emiatt a fentebb felsoroltak a teljesség igénye nélkül szereplő legáltalánosabb feltételek. A teljes szabvány ismerete érdekében érdemes utána olvasni a pontos és teljes leírásának.

Mechanikai kockázatok elleni védelem – EN 388

Ez a szabvány mechanikai sérülések (horzsolás, vágás, szúrás) ellen védőkesztyűkre vonatkozik. Először 2016-ban, majd 2018-ban frissítették, amikor pontosabb és szigorúbb vizsgálati módszereket szabtak meg hozzá. A gyártók kalapács és/vagy a kés piktogrammal szokták ellátni az ilyen kesztyűket. Az ellenállóságot a piktogramok alatti 4 vagy 6 számjeggyel vagy betűvel jelölik (pl. 4121X, ahol a számok a kopás, vágás, szakítás, szúrás ellenállást jelentik. Ha egy betű vagy szám helyén X szerepel, az azt jelenti, hogy az adott vizsgálatot nem végezték el, vagy nem volt releváns a kesztyű adott típusára, esetleg nem felel meg az előírt követelmény minimális előírásainak.

A védőkesztyű teljesítményszintjét minden mechanikai veszélytípus esetében a vizsgálati eredmények alapján határozzák meg. Az értékeket a kesztyű piktogramja mellett látható számok jelzik 0 és 5 között – minél magasabb a szám, annál jobb védelmet nyújt az adott területen.

A „B”, vagyis a vágással szembeni ellenállás indexszáma azt jelöli, hogy hány vágási ciklus szükséges az anyag átvágásához, amit egy tesztpengével, azonos erőhatás mellett mérnek. Minél magasabb az érték, annál több vágási ismétlést bír el az anyag.

A 2018-ban felülvizsgált verzióban a “Coupe” teszttel szemben bevezették az ISO vágásállósági tesztet (E), ami kiküszöböli a penge tompulásából adódó pontatlanságokat. Az utolsó, opcionális P betű az ütés elleni védelmet jelöli, amivel az 5 J ütési energia elnyelését tesztelik a kesztyű anyagán.

A megfelelő teljesítményszint kiválasztása kulcsfontosságú, hiszen ezzel jelentősen csökkenthetők a vágásos, szúrásos vagy horzsolásos sérülések kockázatai, amelyek akár komolyabb vérzéssel is járhatnak.

Hő- és tűzkockázatok elleni védelem – EN 407:2020

A hőhatások (láng, kontakthő, sugárzó hő, olvadt fém) elleni védelmet az EN 407:2020 szabvány írja elő. A teljesítményszinteket az előző szabványhoz hasonlóan 6 számból álló kód jelzi. A vizsgálatok során értékelik a kesztyű gyulladási hajlamát, a lángterjedés sebességét és a hőátadás mértékét. A cél az égési sérülések megelőzése, amelyek forró tárgyak megfogásakor vagy fröccsenő fém hatására keletkezhetnek. Az X jelölés itt is azt mutatja, ha egy adott tesztet nem végeztek el.

A forróságból adódó legnagyobb veszély az első, másod illetve harmadfokú égési sérülések, így ez a szabvány arra hivatott, hogy megóvja a viselőjét az adott hőhatásoktól és veszélyektől. Valamint azt is érdemes tudni, hogy bár a hegesztőkesztyűkre külön szabvány (EN 12477) vonatkozik, az EN 407 is meghatározza a hővel szembeni alapkövetelményeket.

A táblázatban szereplő " jel a másodperc rövidítése.

Hideg elleni védelem – EN 511

A hideg környezetben végzett munka komoly veszélyt jelenthet: fagyási sérüléseket, szövetroncsolódást és más komoly egészségügyi problémákat is okozhat. Az EN 511 szabvány szerint minősített kesztyűk a konvektív (áramló levegő) és a kontakt (tárgyakkal érintkező) hideg ellen nyújtanak védelmet.

A teljesítményszinteket 3 szám jelzi a jégvirág piktogram alatt (például 12X). A harmadik karakter a vízállóságra utal, ahol ha a víz min. 30 percig nem hatol át a védőkesztyűn akkor megfelel, ennek a jelzése az 1, ha pedig nem felelt meg, akkor a szám az 0 lesz. A szigetelés mértékét az határozza meg, hogy a kesztyűnek mennyi energiát igényel a kéz hőmérsékletének fenntartása. A teljesítményszint tehát azon az energián alapul, amelyet a 30-35 °C fenntartásához kell felhasználnia. Fontos figyelembe venni, hogy a munkavégzés intenzitása is befolyásolja a szükséges szigetelés szintjét – minél nagyobb a mozgás, annál több energia termelődik és így vékonyabb kesztyű is elég lehet.

Táblázat magyarázata:

• Konvektív hideg: egy 1-es szintű kesztyű olyan környezetben ad védelmet, ahol gyenge hideg levegő éri a kezet – mondjuk rövid ideig történő szabadban tartózkodásnál. Egy 4-es szintű kesztyű már olyan körülményekre való, ahol erős szélben vagy huzatos, tartósan hideg levegőben kell dolgozni (pl. szabadtéri raktári munka télen vagy magasban végzett szerelés).
• Kontakt hideg: minél magasabb a szám, annál hosszabb ideig tudunk megfogni hideg tárgyakat anélkül, hogy áthűlne a kezünk. Egy 1-es szintű kesztyű például csak rövid ideig segít, ha jéghideg fémet érintünk meg, míg egy 4-es szintű kesztyűt akár tartósan is használhatunk olyan munkáknál, ahol fagyott eszközökkel vagy csomagokkal dolgozunk.
• Vízállóság: az 1-es jelölés azt jelenti, hogy a kesztyű legalább 30 percig nem engedi át a vizet. Ha nincs szám feltüntetve, vagy 0-ás számjelzést kapott, akkor a kesztyű nem vízálló – például egy hétköznapi kötött kesztyű azonnal átázna.

Vegyi Anyagok és Mikroorganizmusok elleni védelem – EN ISO 374

A veszélyes vegyszerekkel – például gázokkal, fröccsenő folyadékokkal vagy aeroszolokkal – végzett munkákhoz használt védőkesztyűkre az EN ISO 374 szabványsorozat vonatkozik. A vegyi védelem szempontjából az EN ISO 374-1:2016+A1:2018 szabvány az irányadó, amely magában foglalja az EN 374-2 (behatolási) és az EN 16523-1 (áteresztési) teszteket is.

A vegyszerek nemcsak égési vagy marási sérüléseket okozhatnak bőrkontaktus esetén, hanem a bőrön keresztül felszívódva súlyos, akár komoly mérgezést is kiválthatnak. A szabvány három fogalmat különböztet meg: behatolás (penetráció), áteresztés (permeáció) és anyagkárosodás (degradáció).

A kesztyűk védelmi szintjét A, B vagy C típus jelöli – attól függően, hány vegyszerrel szemben vizsgálták őket. A piktogram alatt található betűk a tesztelt vegyszereket jelölik, így könnyen beazonosítható, milyen anyagok ellen nyújt védelmet az adott kesztyű.

A szabvány egy másik fontos eleme, az EN ISO 374-5:2016 szabvány, ami a mikroorganizmusok (baktériumok, gombák, vírusok) elleni védelmet írja elő.Ahhoz, hogy egy kesztyű megfelelő védelmet nyújtson biológiai veszélyek, például vírusos vagy bakteriális fertőzések ellen, sikeresen kell teljesítenie az EN 374-2:2015 behatolási (szivárgásmentességi) tesztet.

A vírusok méretük miatt jóval nagyobb kihívást jelentenek, ezért az ellenük való hatékony védelem garantálásához további vizsgálat szükséges: a kesztyűnek meg kell felelnie az ISO 16604:2004 szabvány szerinti vírustesztnek is. Ha ez a teszt sikeres, a kesztyű piktogramja alatt a „VIRUS” felirat is megjelenik. Az EN ISO 374-5 tehát a behatolás elleni általános védelem mellett a vírusok elleni speciális követelményeket is rögzíti.

Egyéb speciális szabványok

• EN ISO 10819:2006 (Rezgés elleni védelem): az antivibrációs kesztyűk csökkentik a 31,5–1250 Hz közötti káros rezgéseket, különösen gépkezelők és láncfűrészes munkát végzők számára.
• EN 12477 (Hegesztőkesztyűk): a kézi fémhegesztéshez használt kesztyűk esetében a hővédelmi (EN 407) és a mechanikai (EN 388) követelmények kombinációját írja elő. 2 teljesítményszintje van: a Típus A (nagyobb védelem, de kisebb ügyességet és fogásbiztonságot) az általános hegesztési munkákhoz és a Típus B (kisebb védelem, magasabb ügyességet) a precíziós hegesztési munkákhoz.
• EN 60903 (Villamos feszültség elleni védelem): az elektromosan szigetelő kesztyűk a villanyszerelőket védik az áramütés és ívhúzás okozta sérülésektől. Ezeket rendszeresen ellenőrizni kell, hogy szigetelőképességük megmaradjon, hiszen az áram ilyenkor az egész testen végigfut, beleértve a szívet is ami izomgyörcshöz vagy a szív leállásához is vezethez. Enyhébb esetben, ha nem fut át a szerelőn az áram, a kéz megégése lehet egy másik potenciális veszély, hiszen ez van legközelebb az ívhúzás magjához.

Az osztályszám (00, 0, 1, 2, 3, 4) a kesztyű szigetelő képességét jelöli, amely arányos a maximális üzemi feszültséggel, amellyel a kesztyűt biztonságosan lehet használni. Minél magasabb ez a szám, annál nagyobb feszültség elleni védelmet nyújt a kesztyű.

Anyagok és bevonatok

A szabványok hosszas ismertetése után elérkeztünk az anyag használathoz és az ehhez kapcsolódó fontos tudnivalókhoz. A kezünk az egyik legfontosabb munkaeszközünk, így odafigyelést igényel a védelme. Mint azt fentebb is kifejtettük, a munkavédelmi kesztyűk célja, hogy megóvják a kezet a munka során előforduló különféle kockázatoktól – legyen szó mechanikai hatásokról (kopás, vágás, szúrás), termikus tényezőkről (hideg, meleg), vegyszerekről vagy akár biológiai veszélyekről (vírusok, baktériumok).

Ahhoz, hogy ezek a veszélyek minimálisra csökkenjenek, kulcsfontosságú a megfelelő, minősített védőkesztyű kiválasztása. A kesztyű anyagösszetétele és típusa határozza meg, milyen védelmi szintet nyújt. A klasszikus bőr- vagy textilkesztyűk mellett ma már számos speciális anyagból készült modell is elérhető – például nitril vagy hőálló bevonatú változatok –, amelyek célzott védelmet biztosítanak az adott munkakör igényeihez igazodva. Az alább felsorolt kesztyűket nálunk is megtaláljátok webshopunkban és szaküzletünkben

Általános mechanikai védelem – bőr és textil kesztyűk

A leggyakrabban használt védőkesztyűk közé tartoznak a bőr és textil alapú típusok, amelyek elsősorban mechanikai hatások ellen nyújtanak védelmet.

A bőr munkavédelmi kesztyűk ideértve a sofőr- és rakodókesztyűket, kimagasló tartósságukról és megbízhatóságukról ismertek. Ezek az anyagok hatékonyan védenek a kopás, szúrás és horzsolás ellen, de közben a jó fogást és kézügyességet kicsit megnehezítik a vastagságuk miatt, ami kihat a finommotoros mozdulatok kivitelezésére. Tipikus felhasználási területük az építőipar, raktározás vagy mezőgazdaság. Hátrányuk, hogy nedvességgel és vegyszerekkel szemben nem nyújtanak kellő védelmet, de nincsenek is olyan védelmi funkcióval ellátva, így ez a szabvány értelmében nem jelent problémát.

A textilkesztyű mint típus – különösen a szerelőkesztyű – könnyű, jól szellőző anyagból (gyakran részben pamutból) készül. A tenyér vagy az ujjvégek gyakran poliuretán (PU) vagy nitril bevonatot kapnak, ami fokozza a tapadást és lehetővé teszi finommotoros mozgást igénylő, precízebb mozdulatokat. Ezek a kesztyűk kiválóan alkalmazhatók szerelési, karbantartási vagy összeszerelési munkáknál, ahol fontos a kézügyesség és a fogásbiztonság. Nedves környezetben azonban ezek a kesztyűk is könnyen átázhatnak, ezért ha előre láthatóan ilyen eshetőség áll fenn: érdemes valamilyen bevonattal rendelkező típust választani.

Mártott kesztyűk és bevonatok – speciális tapadás és védelem

A mártott kesztyű olyan típusú ruhadarab, amely a textil alap kényelmét ötvözi a bevonat által biztosított extra védelemmel. A legelterjedtebb bevonatok közé tartozik a latex, a nitril és vinyl (PVC), ezeket különböző vastagságban, különböző felületeket képezve viszik fel a kesztyűkre. Az igénybevételtől függően pedig vannak teljesen mártott, csak tenyéren vagy csak ujjvégeken mártott kesztyűk is, amik különböző munkafolyamatokban állják meg a helyüket.

• Latex bevonatú kesztyűk: természetes gumiból készülnek, rendkívül rugalmasak és jól illeszkednek a kézhez, így kiváló tapadást nyújtanak. Kivételesen jó biológiai védelmet biztosítanak, viszont egyeseknél allergiás reakciót válthatnak ki.
• Nitril bevonatú kesztyűk: szintetikus gumiból készülnek, kiválóan ellenállnak olajoknak, zsíroknak és vegyi anyagoknak. A tapadásuk nedves környezetben is jó, ezért gyakori választásnak számítanak az autóiparban, építőiparban vagy vegyiparban. Valamint plusz pozitívum, hogy kevésbé allergén anyag mint a latex, így az érzékenyebb bőrűek számára is biztonságos alternatíva.
• Vinyl (PVC) kesztyűk: ezek a kesztyűk is tartósak, ellenállnak a nedvességnek, és kevésbé allergének, bár rugalmasságuk elmarad a latex és nitril típusokhoz képest. Azonban jó választás lehet nedves környezetben végzett, de kevésbé precíz munkákhoz.

Hőálló, hegesztő és vágásbiztos kesztyűk

Azoknál a munkafolyamatoknál, ahol extrém hő, láng vagy éles tárgyak jelentenek veszélyt, a speciális védelmi kesztyűk használata kötelező jellegű. Ezeket a kesztyűket a fentebb említett szabványok között megtaláljátok bővebben is kifejtve, így itt most csak röviden foglaljuk össze őket.

A hegesztőkesztyű minden esetben az EN 12477 szabványnak kell megfeleljen, hogy megkapja ezt a minősítést. Ennek a szabványnak a lényege, hogy ötvözi a mechanikai ellenállás (EN 388) és a hővédelem (EN 407) követelményeit. A vastag bőrből készült modellek közül a Típus A nagyobb védelmet nyújt, míg a Típus B változat jobb kézügyességet biztosít a munkálatokhoz (például TIG hegesztés).

A hőálló kesztyű (EN 407) alapszinten zömében kevlárból, vagy más szigetelt anyagból készül, és védelmet nyújt a magas hőmérséklet, olvadt fém fröccsenés és lánghatás ellen. Az ilyen típusú kesztyűk elengedhetetlenek öntödei, üvegipari vagy kemencék közelében végzett munkáknál.

A vágásbiztos kesztyű (EN 388) olyan fejlett anyagokból készül, amelyek ellenállnak az éles tárgyak okozta sérüléseknek. Hasonlóan mint a bőr kesztyűk esetében ezek fő célja, hogy ellenálljanak a kopásnak, vágásnak, szakításnak és szúrásnak. A gyártók ezek jelölésére kalapács és/vagy a kés piktogrammal szokták ellátni az ilyen kesztyűket. Ezen tulajdonságaik miatt ideálisak fémmegmunkálásnál, üveg kezelésnél vagy karbantartási feladatoknál, ahol a kéz különösen ki van téve vágásveszélynek.

Téli, saválló és vegyszerálló kesztyűk

A téli munkavédelmi kesztyű (EN 511) a nevéből is következtethetünk rá, a hideg elleni védelmet biztosítja. A béléssel – például akrillal vagy gyapjúval – ellátott modellek szigetelik a kezet, a szintetikus bőr, a neoprén vagy a vízálló és szélálló bevonatok pedig szárazon tartják azt még fagyos, nedves környezetben is. Egyes modellek élénk színűek vagy reflektív elemekkel rendelkeznek, hogy növeljék a láthatóságot alacsony fényviszonyok között.

A saválló és vegyszerálló kesztyű (EN ISO 374) a veszélyes anyagokkal dolgozók számára nyújt biztonságot és kifejezetten arra tervezték, hogy ellenálljon az agresszív vegyi anyagoknak valamint savaknak, és védelmet nyújtson a kéz és a bőr károsodása ellen. Ezek a kesztyűk általában nitrilből, neoprénből vagy más hasonló vegyszer taszító anyagból készülnek, és különböző típusai (A, B vagy C) vannak, amik a vegyi ellenállás mértékét jelzik. Erről részletesebben is írtunk a szabvány kifejtésénél. A piktogramokon feltüntetett kódok mutatják, hogy mely anyagokkal szemben lettek tesztelve, így mindenképp érdemes megnézni ezeket, hogy mindenképpen megvédhessen a mindennapokban. Az ilyen védőkesztyűk nélkülözhetetlenek például a laboratóriumi, a takarítóipari vagy a vegyipari környezetben.

Egyszerhasználatos és gumikesztyűk

A gumikesztyű többféle anyagból készülhet ezek közé tartoznak a latex, nitril és vinyl alapú, valamint az egyszerhasználatos modellek. Ezek elsősorban higiéniai és biológiai védelemre szolgálnak, hiszen megakadályozzák, hogy a bőr közvetlenül érintkezzen vegyszerekkel, nedvességgel vagy kórokozókkal.

Az egyszerhasználatos kesztyű (EN ISO 374-5) olyan nem steril munkakörülményekhez lett kifejlesztve, mint az állatorvos, a műkörmös vagy tetoválóművész. Ezeket a nitrilből készült kesztyűk főleg orvosi, laboratóriumi, élelmiszeripari vagy takarítási feladatoknál tudják legjobban védeni a viselőjüket, ahol a fertőzésveszély elkerülése kiemelt szempont.

ESD és antisztatikus kesztyűk

Az ESD- és antisztatikus kesztyűk megakadályozzák, hogy a kézben felhalmozódott statikus töltés kárt okozzon érzékeny elektronikai alkatrészekben. Ezen túl segítenek a feltöltődés biztonságos elvezetésében, így nélkülözhetetlenek elektronikai összeszerelésnél, laborokban és tisztaterekben. Ezek a kesztyűk általában finom szövésű, rugalmas anyagból készülnek, így viselésük hosszú távon is kényelmes.

Hova melyik kesztyűt válaszd

A megfelelő kesztyű kiválasztásánál mindig a munkakörnyezet veszélyeit és a feladat jellegét kell figyelembe venni. Azonban egy erősen általánosító listával mégis szolgálhatunk nektek:

• Mechanikai igénybevételhez: válassz bőr vagy mártott szerelőkesztyűt.
• Precíziós munkához: a vékony, PU-bevonatú textilkesztyűk ideálisak.
• Vegyszerekkel vagy folyadékokkal való munkához: nitril vagy PVC kesztyű ajánlott.
• Magas hő vagy hegesztés esetén: hőálló vagy hegesztőkesztyűt használj.
• Hideg környezetben: béléssel ellátott, vízlepergető téli modell az ideális.
• ESD-környezetben: antisztatikus kesztyű ami biztosítja a megfelelő védelmet.
• Higiéniai, egészségügyi feladatokhoz: egyszerhasználatos nitril vagy latex kesztyű javasolt.

A jól megválasztott munkavédelmi kesztyű nemcsak a kéz biztonságát, hanem a hatékony, kényelmes munkavégzést is garantálja. Érdemes tehát mindig az adott tevékenységhez igazított, minősített védőkesztyűt használni – hiszen a kezed a legfontosabb munkaeszközöd.